Unod a Windowst és a Linuxot? Próbálj ki néhány alternatív operációs rendszert!
A mai környezetben ugyan nehéz elhinni, de a Windowson, Linuxon és MacOS-on kívül léteznek még alternatív operációs rendszerek, amik teljesen átlagos x86 hardveren futnak, és nem mellesleg ingyenesek. Bár ezeknek a valós haszna némileg magasabb, mint a korábban bemutatott furcsa programozási nyelveké, de így is inkább csak kísérletező kedvűeknek tudjuk ajánlani.
Jó hír még, hogy az itt bemutatott operációs rendszerek többsége nagyon szerény hardverigénnyel rendelkezik, így egy elfekvő régi számítógép tökéletes lehet a kipróbálásokra. Persze, van virtuális gép is, de mégiscsak az az igazi, amikor a valódi vasra húzzuk fel az OS-eket.
BeOS és barátai
Aki a kilencvenes évek végén a számítástechnikában mozgott, van rá esély, hogy halhatott az ex-Apple vezető Jean-Louis Gassée Be nevű startup cégéről. A cég saját operációs rendszerét, ami a BeOS névre hallgat, először saját hardverre (BeBox) fejlesztették, majd halála előtt elöszöre Macintoshra, majd x86-ra portolták.
A BeOS 5 Personal Edition próbaverziója még most is elérhető az interneten, azonban mivel viszonylag régi hardverre készült, problémák lehetnek a működésre bírásával.
Aggódni azonban nem kell, mert a BeOS jelentős rajongótábora miatt a rendszer szelleme tovább él a Haiku nevű projektben, ami a BeOS egy nyílt forráskódú, ingyenes újraimplementálása, és tartalmazza az eredeti Tracker desktopot, valamint több tucat eredeti BeOS alkalmazás is fut rajta. Az alternatív OS-ek közül egyébként ennek van a legjobb, legletisztultabb felhasználói felülete. Ha csak a BeOS UI hiányzik, arra egy másik megoldás is van: a ZevenOS alapvetően egy Ubuntu remix, ami megdöbbentően hasonlító az eredeti példaképre.
A Haiku felhasználó felülete
Ingyenes, open source Windows?
Igen, van ilyen. Vagy legalábbis majdnem. A ReactOS célja, hogy egy nyílt forráskódú projekt keretében újraírja a népszerű Windows NT-t. Az ambíciózus kezdeményezés eredetileg FreeWin95 néven indult, később vette fel a mai elnevezést. A hivatalos honlap jól leírja a célkitűzéseket: „A fő cél, hogy a ReactOS binárisan kompatibilis legyen a Windows-al, azaz képesek legyünk egy számítógépen a Windowst törölni és a ReactOS-t telepíteni anélkül, hogy a végfelhasználó észrevenné a változást.“
A ReactOS megszólalásig hasonlít a Windowsra
Nyilván mindenkiben felmerül, hogy a Microsoft valószínűleg perelni fogja a ReactOS-t, ha valaha teljesen működőképessé válik a szoftver. Ennek elkerülésére a fejlesztők egy mindenre kiterjedő forráskód-audit módszertant dolgoztak ki, amivel igazolható, hogy a Windows API ezen implementációja kizárólag reverse engineering eredménye. Ezt a folyamatot 2006-ban hívták életre, amikor olyan vádak érték a kezdeményezést, hogy a Windows assembly kódjának visszafejtésével implementáltak bizonyos részleteket. A ReactOS fejlesztése mostanában kicsit lelassult, mert kevés az olyan fejlesztő, aki rendelkezik a szükséges kompetenciákkal.
Unix-utódok: Plan 9, Inferno
A Plan 9 fedőnevű operációs rendszer a Unix szülőhelyének, a Bell Labsnak egy belső projektje, és fel is váltotta náluk a Unixot — legalábbis ami az operációs rendszer irányú kutatásokat illeti. A Unixhoz képest a fő változás, hogy ez alapvetően egy elosztott, többfelhasználós modellben működik, ahol a távoli és helyi fájlok átlátszó módon érhetők el a felhasználó számára. A projekt 2002-ben hivatalosan lezárult, de a Bell és a MIT néhány tagja ma is frissítéseket ad ki hozzá ISO image-ek formájában.
Így nézett ki a Plan 9
Az Inferno az utód utódja, a Plan 9 ötleteit viszi tovább úgy, hogy az többfajta eszközön is megvalósítható legyen. Szintén fontos az átlátszóság: az egységes, Styx nevű kommunikációs protokollon keresztül érhetők el a helyi és a távoli fájlok (erőforrások) egyaránt. Az Inferno fejlesztése is a Bell Labs-ban kezdődött, de ma már a Vita Nuova Holdings fejleszti ingyenes szoftverként.
Az Amiga világa
Kevés platform vett fel olyan kultstátuszt, mint a szebb napokat is látott Amiga, melynek operációs rendszerét John C. Dvorak a legjobbak közt említi. Az eltérő architektúra miatt ezt természetesen nem futtathatjuk x86 környezetben, de több projekt is megpróbálkozott emulálni az eredeti művet.
Ezek közül a legkomolyabb próbálkozás az AROS, ami bár nem binárisan kompatibilis az eredetivel, teljes mértékben megvalósítja az Amiga API-t, és a forráskódok is jelentős százalékban futtathatóak. Számos platformra portolták már — érdekesség, hogy a kör egyfajta bezárulásaként Amigára is.
AROS, a legsikeresebb AmigaOS klón
Hasonló próbálkozás a Syllable is, ami egy korábbi projekt, az AtheOS, egy Amiga-klónnak szánt rendszer vadhajtásaként jött létre.