Pl. "Java fejlesztő", "SAP tanácsadó", "Unix adminisztrátor"

IT blog
Szakmai tanácsok, új módszertanok, hogy napról-napra jobb fejlesztővé válhass.

Node.js: miért, mikor, és mikor ne?

IT 2017. november 29. ITHub

Az utóbbi pár évben a Node.js végigment azon az úton, amelyen a legtöbb új, felkapott technológia végigmegy. Amikor megjelent, hatalmas hype övezte, mindenki megváltónak kiáltotta ki, és a boldog-boldogtalan elkezdett gyakorlatilag mindent Node.js-ben írni. Ezt követte a keserű ébredés, amikor kiderült, hogy ez sem lesz az "egy és igaz" platform, amiben minden megvalósítható (ezt persze sosem állította senki), és sokan elfordultak a projekttől. Manapság leginkább a konszolidáció időszaka zajlik, és a megváltó státusz helyett inkább egy újabb lehetséges eszközként tekintünk a reportoárunkban a Node.js-re. Ebben a posztban azt vizsgáljuk meg, milyen esetekben lehet jó döntés a Node.js-t választani egy adott feladatra, és mely esetekben kifejezetten ellenjavallt.

Először nézzük meg, mik azok a tipikus alkalmazás kategóriák, amelyeknél érdemes megfontolnunk a Node.js platformot.

Realtime többfelhasználós alkalmazások

Ebben a kategóriában népszerű példaként szokták hozni a chatszobát, mint olyan alkalmazást, melyet mintha csak a Node.js-re öntöttek volna: nagyforgalmú, adatintenzív (de kis számításigényű) alkalmazás, amely elosztott platformon fut. Ezek az appok (és a példánk is) nagyon gyakran eseményvezéreltek, nagyszámú konkurrens kapcsolatot kell kezelniük, és nem mellékesen mindezek mellett elfogadható felhasználói élmény is kell nyújtaniuk.

API egy objektumadatbázis felett

Bár a realtime alkalmazások jelentik a Node.js savát-borsát, viszonylag adja magát olyan esetekben is, amikor egy API-t kell fejlesztenünk egy objektum alapú adatbázishoz (pl. MongoDB). Mivel az adatainkat már eleve JSON-ban tároljuk, a JavaScriptben történő kezelésük igen kényelmessé válik, illetve a szokásos OO-relációs eltérést sem kell lekezelnünk.

Ha például egy MongoDB adatbázis fölé Railsben, PHP-ban vagy más hasonló környezetben építenénk API-t, az adatok olvasásához és írásához számos extra lépést kellene beépítenünk: a JSON-t konvertálni kellene a saját modellünkre, azokat pedig visszaalakítani JSON-ra, hogy HTTP válaszként küldhessük őket. Ezeket Node.js esetén mind megspóroljuk, és nagyon hatékony tud lenni, ha az adatunk az egész stacken ugyanazon formátumban van.

Üzenetsorok kialakítása

Ha az alkalmazásunk nagyszámú kérést fogad, az adatbázis könnyen szűk keresztmetszetté válhat. Mint azt jól tudjuk, a Node.js nagyon jó a sok konkurrens kérés kezelésében, azonban mivel a DB hozzáférés egy blokkoló művelet, könnyen bajba kerülhetünk a teljesítményt illetően. A megoldás erre az, hogy a kliensnek már az adatbázis művelet elvégzése előtt választ adunk, mintha az sikeresen megvalósult volna, a valódi kérést pedig betesszük valamilyen sorba (erre használhatunk külső toolt, pl. ZeroMQ).

Ezzel a megközelítéssel a rendszerünk nagy terhelés alatt is válaszképes marad. Ez főleg olyan esetekben jó, ahol a változtatásoknak nem kell azonnal megjelenniük az adatbázisban, és az “eventual consistency” is elég (pl. likeok száma a Facebookon, felhasználói statisztikák, stb.).

Egy ilyen queue természetesen más környezetben is megvalósítható, azonban legtöbbször nem ugyanazon a hardveren, vagy sokkal alacsonyabb válaszidővel.

A következőkben nézzünk meg néhány esetet, amelyen a Node.js kifejezetten ellenjavallt lehet.

Szerveroldali alkalmazás, mögötte relációs adatbázissal

Ez egy máig nagyon elterejedt és klasszikus felállás, és egy olyan, amelyre a Node.js kifejezetten rossz választás; egy Node.js/Express.js kombináció alkalmazása egyértelműen hátrányosabb mondjuk egy Railshez vagy Djangohoz képest.

Sajnos a Node.js ökoszisztémában az RDBMS eszközök még mindig elég fejletlennek mondhatók, az egyetlen említésre méltó ORM a Sequelize, de tudásban és használhatóságban máig elmarad a riválisoktól és relációs adatbázisok használatakor (főleg ha pl. Rails háttérrel rendelkezünk) sokszor úgy érezhetjük, újra és újra “fel kell találnunk a kereket”.

Magas számításigényű szerveroldali alkalmazások

A Node.js által megoldott legfőbb probléma a blokkoló I/O általi teljesítménycsökkenés, amit jól meg is old. Amennyiben azonban számításigényes feladatokat végzünk benne, viszonylag gyorsan semmissé tehetjük a nagy áteresztőképesség nyújtotta előnyöket, hiszen bármely bejövő kérést blokkolni fog a jelenleg zajló számítás, hiszen ne feledjük: a Node.js egyszálas, és mindig egyetlen CPU magot használ.

Ha mégis szükség van ilyesmire az alkalmazásunkban, jobb azt afféle külső erőforrásként megvalósítani, és a korábban említett üzenetsoros megoldással kezelni.

Címkék

Még nincs ITHub szakmai profilod?

Hozz létre egyet pár perc alatt, és csatlakozz a magyar IT karriercsomóponthoz!

Készítsd el szakmai profilodat!

Hasonló cikkek