Néhány kérdés, amit sose tegyél fel állásinterjún

A legtöbben (remélhetőleg) alaposan felkészülünk egy állásinterjú előtt a nagy valószínűséggel nekünk szegeződő kérdésekre, azonban hajlamosak lehetünk kevésbé készülni azokra, amelyeket mi fogunk feltenni. Pedig a legtöbbször egy-egy interjú végén van lehetőségünk kérdezni — és ezzel a lehetőséggel ajánlott is élni —, ha váratlanul ér minket a dolog, elkövethetünk hibákat.

Jó kérdéseket feltenni néha azonban nem is olyan egyszerű. Fontos észben tartani, hogy ez is az interjú szerves része, nem pedig csak valamilyen járulékos csevegés, amiből megtudhatunk némi plusz infót. Vannak kérdések, amik rossz üzenetet közvetítenek az interjúztató felé, és ezek sajnos rendszeresen fel is bukkannak. Itt van néhány valós (ellen)példa:

Mivel foglalkozik ez a cég?
Ehhez azt hiszem nem kell sok magyarázat, mivel arról árulkodik, hogy egy árva Google-keresést sem voltunk képesek megejteni a cég nevével. Vajon mit gondolnak a másik oldalon, mennyire érdekel minket ez a munka?

Dolgozhatok majd otthonról?
Ha ez távmunka lenne, benne lett volna a hirdetésben. Ez a kérdés könnyen azt a látszatot keltheti, hogy nem szeretsz/akarsz közvetlen felügyelet alatt dolgozni, vagy nehezen tudod beosztani az idődet. Előfordulhat, hogy a cégnél régóta dolgozó, megbízható kollégáknak engedélyezett némi távmunka, azonban ez a kérdés semmiképp sem tartozik az első interjú témái közé.

Fizeti a cég a parkolást (telefonszámlát, edzőtermi bérletet)?
Ezek az elemek általában a kompenzációs csomag részei, amik nem igazán képezik az első interjú témáját. Ez általában is igaz: ne térjünk ki sem a fizetésre, sem más jellegű juttatásokra, hacsak nem kérdez rá az interjúztató. Normál esetben jobb várni ezekkel a kérdésekkel az ajánlattételig.

Mi a leendő főnököm horoszkópja?
Kissé persze elrugaszkodott példa, minden esetre semmiképp se tegyünk fel személyes jellegű kérdéseket az interjúztatókkal, leendő kollégákkal kapcsolatban.

Hány óra munkát várnak el hetente? Hétvégén is kell dolgozni?
Ezekkel a kérdésekkel az a baj, hogy még ha nincs is így, azt sugallhatják, hogy minél kevesebb munkával szeretnéd megúszni a dolgot, ha esetleg felvesznek a céghez. Ha ezekre az információkra vagy kíváncsi, talán célravezetőbb lehet például a „Hogy néz ki egy átlagos munkanap?“ jellegű kérdés.

Van valamilyen korlátozás, hogy mikor vehetem ki a szabadságomat?
Lásd előző pont. Ez talán nem annyira a vörös zóna, de szintén azt közvetítheti már az elején, hogy nem vagyunk igazán elkötelezettek.

Nem probléma, ha emellett a főállás mellett otthon mellékes munkákat vállalok?
Nem a legjobb ötlet erről beszámolni, szintén az elkötelezettség hiányát mutathatja. Ha ez nem lenne elég, azt a félelmet is keltheti a munkaadóban, hogy előbb-utóbb ki fogsz égni a túl sok feladattól, és nem fogsz megfelelően teljesíteni a pozícióban az egyéb dolgaid miatt.

„Nincs kérdésem.“
Akármennyire is ellenjavalltak a fentiek, ez a mondat mind közül a legrosszabb. Mindig legyen kérdésed, ellenkező esetben azt hihetik, hogy nem is érdekel igazán a munka, vagy esetleg azt, hogy bármit elvállalsz, mindegy mi az.

Lényeg a lényeg: az interjú elsősorban arról szóljon, mit tudsz te adni a cégnek, nem pedig fordítva — azokat tartogasd későbbre, az ajánlattételi szakaszra, amikor már eldöntötték, hogy te vagy a megfelelő ember.