Mi az a "dolgok internete"?

Az utóbbi időben a startup és big data kifejezések mellett valószínűleg a dolgok internete (eredeti nevén Internet of Things, vagy röviden csak IoT) szókapcsolattal találkozhattunk a legtöbbet, ha bármilyen technológiai, vagy IT témájú portált böngésztünk.
Habár a fogalom nem újdonság, csupán az elmúlt egynéhány év során került be a köztudatba, és nem is mindenkinek tiszta, hogy mit takar pontosan. Cikkünben a technológia jelenét, és jövőjét vesszük szemügyre.

A kép forrása: engagor.com

Az Internet of Things kifejezés különböző, egyértelműen azonosítható objektumokra, és azok internet-szerű hálózatára utal. A kifejezést 2009-ben alkotta meg Kevin Ashton, de a koncepció ötlete 1991-ben vetődött fel először.
Objektum alatt értjük ebben az esetben az összes olyan elektronikai eszközt, mely képes valamilyen hasznos információt felismerni, "mérni", és ezt kommunikálni is egy másik eszköz felé. Lehet ez egy okostelefon, egy vérnyomásmérő, vagy az autónk fedélzeti számítógépe (ECU). Nincsenek sem méretbeli, sem pedig felhasználási megkötései ezen eszközöknek.

Egyedi azonosító MINDENNEK

Az eredeti ötlet az volt, hogy a fent definiált eszközöket RFID-címkékkel különböztetik meg egymástól, de mára inkább az IP alapú azonosítás került előtérbe. Nem véletlenül, az IPv6 szabvány ugyanis 340.282.366.920.938.463.463.374.607.431.768.211.456 darab egyedi cím kiosztását teszi lehetővé. Nyilván nem mostanában fognak ezek a címek elfogyni, de érdemes figyelembe venni, hogy 2008-ban már meghaladta az internetre kapcsolt "dolgok" száma az összes, internetet használó ember számát, 2020-ra pedig 30-40 milliárdra becsülik ezt a mutatót.

Na jó, de mi ennek a hétköznapi haszna?

Képzeljük el azt a helyzetet, amikor átütemeznek egy reggeli találkozót, de mi az erről szóló levelet nem vesszük észre lefekvés előtt. Most úgy nézne ki a másnap reggelünk, hogy felkelünk időben, aztán szembesülünk azzal, hogy alhattunk volna még 1 órát. Pedig történhetne az is, hogy mi ugyanígy lefekszünk aludni a céges levelek csekkolása nélkül, az elcsúsztatott megbeszélés hatására magától átállítódik az ébresztőóránk, a lakásunkban lévő termosztát, és a kávéfőző időzítése. Közben odakint tombol a tél, egy faág miatt leszakadt a felsővezeték azon a szakaszon, amelyen mi is munkába járunk, a vonatközlekedés pedig leállt. Kapunk egy értesítőt erről, valamint az optimális indulási időről, hogy autóval is beérjünk a dugó ellenére. Az autónk veszi a lapot, és az indulás előtt 10 perccel beindítja magát, hogy bemelegedjen a motor, és nagyjából leolvadjon a jég a szélvédőről.
Az jól látszik a fenti példából is, hogy a dolgok internete leginkább egy hatalmas, eseményvezérelt rendszerhez hasonlít, melyből most egy javarészt a kényelemről szóló példát vettünk elő, de a lehetőségek száma határtalan, legyen szó akár az iparról, mezőgazdaságról, vagy az egészségügyről.

A nest termosztát okosan szabályozza a lakás hőmérsékletét, és bármilyen mobilról irányítható

Mi kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon?

Természetesen nem véletlen, hogy jelenleg még mindig csak gyerekcipőben jár az egész koncepció. Vannak olyan feltételek, melyek teljesítése nélkül egyszerűen nem lehet, vagy nem éri meg a hétköznapi élet több területére kiterjeszteni a dolgok internetét.

Szenzorok

Lévén, hogy eseményvezérelt architektúráról beszélünk, fontos, hogy a különböző eszközök felfogják valahogy a környezetükből azokat a jeleket, melyeket értelmezniük, és továbbítaniuk kell.

Kapcsolat

Így, vagy úgy, közvetlenül, vagy közvetetten egy központon keresztül, de elengedhetetlen, hogy az eszközök elérjék az internetet.

Processzorok

Az előző kettő feltétel teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök rendelkezzenek - legalább minimális - számítási kapacitással.

Energiahatékonyság

A jövőben rengeteg olyan eszközt fogunk használni, amelyben vagy költséges, vagy veszélyes, vagy nehéz lesz akkumulátort cserélni, ezért fontos, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló energiát.

Költséghatékonyság

Mivel nagyon nagy számban alkalmozott eszközökről beszélünk, olcsón előállíthatónak kell lenniük, hogy elterjedhessenek.

Biztonság

Mivel ezen okos eszközök jelentős része szenzitív információkat dolgoz fel, és továbbít, fontos, hogy a lehető legbiztonságosabban tegyék ezt.

A dolgok internete hazánkban

Két hete indult egy meetup IOTPEDIA néven, aminek keretében a téma iránt érdeklődők megoszthatják egymással tapasztalataikat, ötleteiket, és érdekes előadásokon vehetnek részt.