Karrier blog
Karriertippek, tanácsok IT szakembereknek, megbízható forrásból.

Hatékonyabb munka és tanulás: összpontosítás, szétszórtság, és a Pomodoro-technika

Karrier 2015. december 1. Farkas Gábor

A tanulás és a munkavégzés hatékonyságának javítása valószínűleg mindannyiunk állandó céljai között szerepel. A jó hír az, hogy manapság ennek érdekében nem kell kétes tippekre és praktikákra hagyatkoznunk, hiszen az elmúlt években rengeteg tudományosan megalapozott eredmény született a témában — az ezekből nyert fontos tanulságokat foglaljuk össze ebben a blogban, főként Barbara Oakley kiváló előadása nyomán.

Hatékonyabb munka és tanulás: összpontosítás, szétszórtság, és a Pomodoro-technika

Összpontosítás és szétszórtság

Azt hiszem senkinek nem árulok el nagy újdonságot azzal, hogy a tanulás és a szellemi munka eszközének, vagyis az emberi agynak a működése meglehetősen bonyolult, így némi egyszerűsítéssel kell élnünk (már csak azért is, mert sokkal több dolgot nem tudunk róla, mint amennyit igen). Az agy alapvetően két különböző módban tud működni, nevezzük ezeket (a tudományos zsargont nélkülözve, ami a cikkre a továbbiakban is jellemző lesz) összpontosító, ill. szétszórt módoknak.

Összpontosító módban a gondolatunk előre meghatározott pályákat jár be, ez a helyzet akkor, amikor valamilyen már korábban bejáratott, megtanult dolgot alkalmazunk. Ezzel szemben szétszórt módban a bejárt pálya sokkal véletlenszerűbb. Ebből rögton látható, hogy egy nehéz, új probléma megoldásakor az egyik lehető legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy görcsösen próbálunk összpontosítani a megoldást keresve.

A szétszórt mód gyakran egyáltalán nem is tudatos, de legalább ugyanolyan jelentősége van, így nagyon fontos, hogy mindkettőt egyszerre fejlesszük és használjuk - de hogyan...? Hamarosan rátérünk.

Ellenségünk az elodázás

A teendőink folyamatos halogatása a legtöbbünk rossz szokása (tisztelet a kivételnek), így nagyon fontos, hogy megértsük a mechanizmusát. Természetesen nem hoznánk fel ezt a témát, ha nem függene össze a fentiekkel, de koncentráljunk először egy kicsit másra.

Amikor egy nemkívánatos teendővel szembesülünk, az agyunk a fájdalomhoz hasonló reakciót kezdeményez (ez fizikailag is kimutatható), a kezelés egy kiváló módja pedig az, hogy eltereljük a figyelmünket a fájdalomról. Amikor elodázunk valamit, pontosan ezt tesszük: ideiglesen valami élvezetesebb dolog felé fordulunk, hogy elfeledkezzünk a kellemetlenség forrásáról.

Ennek megszüntetésére a leghatékonyabb ismert módszer a Pomodoro-technika. Ennek lényege, hogy egy rövid ideig (általában 25 perc, de az optimális időtartam egyénenként változhat) minden külső tényezőt kiiktatva kizárólag az adott feladatra koncentrálunk, majd egy rövid szünetet tartunk, amelynek során "megjutalmazzuk" magunkat valamilyen élvezetesebb tevékenységgel.

A kapcsolat máris látható az előző bekezdésekkel: a Pomodoroban a koncentrált időtartamban az agyunk összpontosított módban működik, a pihenés során pedig szétszórt módban. Nagyon-nagyon fontos azonban, hogy nem a feladat végső megoldására kell koncentrálnunk, csak magára a hasznos tevékenységre az adott időben.

A módszernek két fő előnye van. Az első az, hogy leveszi a vállunkról a terhet (25 percig mindenki tud összpontosítani, hiszen hamarosan jön a pihenés), de ma már azt is tudjuk, hogy a szétszórt mód jellemzői miatt a pihenési időszaknak is nagyon fontos szerepe van a problémamegoldásban és a tanulásban.

Pihenési időszak nagyban: az alvás

A tanulást elősegítő másik rettentően fontos tényező az alvás, a miértre pedig itt is két fő válasz van. Az első az, hogy az agyban az aktív működés során toxinok keletkeznek, amik a mélyalvás során mosódnak ki (szó szerint, ugyanis az agy egy speciális folyadékkal likvidálja ezeket) — ez a fő oka annak, hogy miért tudunk kipihenten jobban koncentrálni.

A másik ok az, hogy a hosszútávú tanulás elsősorban alvás közben történik. Ezt ma már olyannyira tudjuk, hogy a tanulást követő alvás előtti és utáni neuron-állapotokról konkrét fotókat tudunk készíteni, amelyeken láthatóak az újonnan létrejött szinapszisok.

Egyszerűsítés, közös munka

Egy nehéz probléma megoldásában sokat segíthet, ha megosztjuk azokat másokkal, kikérjük mások véleményét is; ez felfogható egyfajta "kiterjesztett szétszórt módnak" is, ahol mások agyát is igénybe vesszük.

Az is fontos, hogy megtanuljuk a feladatainkat, problémáinkat analógiák, metaforák segítségével elmagyarázni. Erre nem feltétlenül van szükségünk, ha szakmabeli kollégákkal beszélgetünk, de számos tanulmány mutat rá, hogy ez az egyszerűsítő hozzáállás sokat segíthet a probléma sokkal mélyebb megértésében. Ebben segítségünkre lehet az ún. "belemerüléses trükk", ahol megpróbáljuk fizikailag a problématérbe helyezni magunkat (ennek egyik híres követője Barbara McClintock Nobel-díjas géntudós, aki gyakran képzelte magát génnek egy-egy nehéz probléma megértésének érdekében).

Bár a fenti bekezdésekben tényleg csak egy nagyon pongyola összefoglalásra tettem kísérletet, remélem sikerült felkelteni az érdeklődést a téma iránt. Ha igen, mindenképpen ajánlott megnézni az eredeti előadást, amit a bevezetőben már linkeltem, illetve ha a tanulási aspektus érdekel inkább, Barbara Oakley A Mind for Numbers című könyve lehet hasznos olvasmány.

Címkék

Hasonló cikkek