Pl. "Java fejlesztő", "SAP tanácsadó", "Unix adminisztrátor"

Karrier blog
Karriertippek, tanácsok IT szakembereknek, megbízható forrásból.

Felsőoktatás vs. gyorstalpalók: hogyan legyünk fejlesztők?

Karrier 2016. május 30. Farkas Gábor

Az elmúlt években már itthon is megjelentek az USA-ban nagy népszerűségnek örvendő fejlesztői bootcampek, amelyekben — ígéretük szerint — 3-6 hónap alatt piacképes fejlesztővé válhatunk. Persze azonnal felmerül a kérdés, hogy akkor vajon mi szükség van a klasszikus mérnökinformatikus szakokra az egyetemeken, főiskolákon? Egy nemrég megjelent tanulmány a végzettek állásinterjún nyújtott teljesítménye alapján hasonlította össze a két módszert.

source code

A tanulmányt készítő Triplebyte nevű cég fő profilja a frissen végzett (akár felsőoktatás, akár bootcamp) fejlesztők összehozása (főleg startup) cégekkel. Az általuk tartott technikai interjúknak négy fő része van: gyakorlati programozási feladatok, web architektúra, alacsony szintű rendszerek, ill. algoritmusok és adatstruktúrák.

Az eredmény azt hiszem nem meglepő. Az eredeti posztban megtekinhetitek a részletes bontást is, azonban a legfontosabb tanulság, hogy a "gyorstalpalókon" végzettek közel hasonlóan teljesítettek az első két kategóriában (gyakorlati feladatok és web), de mérhetően rosszabbul a másik kettőben (alacsony szintű rendszerek és algoritmusok).

Úgy is megfogalmazhatjuk a dolgot, hogy a bootcampek sokkal inkább koncentrálnak a gyakorlatra és az azonnal hasznosítható tudásra, a klasszikus felsőoktatási programok pedig inkább a szilárd elméleti alapoktól indulva építkeznek a gyakorlat felé, sokszor azzal a feltételezéssel élve, hogy azokat a hallgatók majd a beadandókon, házi feladatokon keresztül sajátítják el.

A piaci igényeket tekintve a szerzők szerint mindkét megoldásnak bőven van létjogosultsága. A nagy hiánnyal küzdő tech munkaerőpiac rengeteg olyan fejlesztőt tud(na) foglalkoztatni, akik bár nem rendelkeznek minden esetben komoly elméleti háttérrel, de gyakorlatiasan oldanak meg olyan feladatokat, mint a hibakeresés, vagy kisebb változtatások eszközölése, karbantartási munkák meglévő szoftverrendszerekben. Azonban ez nem biztos, hogy elég lenne egy olyan pozícióban, amelyben komoly tervezési, elméleti és koncepcionális problémákat kell megoldani.

Hogy egy kicsit visszaevezzünk Magyarországra, ez talán némileg megmagyarázhatja azt is, hogy az itthon is elérhető (hazai szinten) kiemelkedő fizetések ellenére miért megy mégis sok fejlesztő külföldre. Mivel a magyar szoftveriparban dolgozók túlnyomó része az elméletre koncentráló felsőoktatás "terméke", a legjobbak sokszor nem találják meg itthon a tudásuknak megfelelő kihívást.

Az eredmények alapján nyilvánvaló, hogy ezek a pár hónapos intenzív tanfolyamok igenis használható tudást adnak (de csak egy bizonyos szintig), és mivel sokkal gyorsabban képesek szakembereket kitermelni, a jövőben valószínűleg a növekedésükre lehet számítani.

Címkék

Még nincs ITHub szakmai profilod?

Hozz létre egyet pár perc alatt, és csatlakozz a magyar IT karriercsomóponthoz!

Készítsd el szakmai profilodat!

Hasonló cikkek