Elírások, tanulmányok, korábbi tapasztalatok, avagy mi árul el legtöbbet egy jelöltről?
Aline Lerner szakmai toborzó személyes blogján nemrég egy nagyon érdekes írás jelent meg azokról a tanulságokról, amelyeket interjúztatóként szerzett a TrialPay nevű startup berkein belül. Ezek néhány helyen meglehetősen ellentmondanak a szokásos bölcsességeknek, ezért úgy gondoltuk, érdekes lehet számotokra is összefoglalnunk őket.
Lerner elmondása szerint a cégükhöz jelentkezők a lehető legszélesebb körből kerültek ki; voltak köztük autodidakta programozók, PhD-vel rendelkezők, különböző versenyek győztesei, neves amerikai egyetemeken végzettek, ill. olyanok is, akik valamelyik világhírű cégnél (Google, Facebook, Amazon) szereztek gyakornoki vagy másmilyen tapasztalatot.
Fontos megjegyezni, hogy a most következő megállapítások egy körülbelül háromszáz fős minta alapján készültek, így mindent elsöprő bizonyítéknak aligha lehet nevezni, néhány érdekességre azonban még így is rámutathat. Emellett bármilyen hasonló kimutatás a jelöltek későbbi teljesítményének és bizonyos korai paraméterek összefüggéséről rettentő hasznos, hiszen a legtöbb cég egyáltalán nem készít ilyen elemzéseket, akik pedig igen, hétpecsétes titokként őrzik az abból leszűrteket.
Elírások a CV-ben — az abszolút "győztes"
Meglepő módon a legnagyobb korrelációt a jelölt későbbi teljesítményével az önéletrajzában található elírások és egyéb hibák aránya mutat (az irányt gondolom nem kell ecsetelni). Itt nemcsak a véletlen szóelütésekre kell gondolni, hanem az inkonzisztens központozásra, felesleges vesszőkre, és rossz nyelvtani konstrukciókra is.
A végül konkrét állásajánlatok kapók 87%-a kettőnél is kevesebb hasonló hibát vétett. Erre az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az elemzést, analitikai képességeket igénylő munkáknál nagy eséllyel fognak jól teljesíteni azok, akik minden részletre odafigyelnek. Ez különösen fontos azt figyelembe véve, hogy az önéletrajz nem egy olyan "mű", amit helyben, nyomás alatt készítünk, hanem egy olyan dokumentum, amelynek tökéletesítésére kvázi végtelen idő áll rendelkezésünkre.
A top cégeknél minőségi emberek fordulnak meg
Ez már korántsem akkora meglepetés: ha valaki egy magas színvonalt kövelető szoftvercégnél korábban már bizonyított, az nagyon valószínű, hogy máshol is kiemelkedő minőségű munkát fog végezni. Az egyetlen apró meglepetés talán az, hogy ez a paraméter nem jobb indikátor a sikerre nézve, mint az előző.
Mennyire konkrét a korábbi tapasztalatok leírása?
Egy másik jó fogás Lerner szerint, ha megvizsgáljuk a CV-ben a korábbi szakmai tapasztalatot részletező szekciót. Mindenképpen jó jel, ha egészen konkrét leírást kapunk arról, hogy milyen terméken pontosan mit csinált a jelölt mindenféle általános, semmit sem jelentő szavak sokasága helyett. A legárulkodóbb megfigyelés, hogy a végül ajánlatot kapók szövegeiben a leggyakrabban előforduló szavak például a szoftver, készíteni, csapat, frontend, termék voltak, addig az utolsó fordulóig el nem jutókéban az implementáció, rendszer, analízis, modell és hasonló társaik voltak túlnyomó többségben.
Ami nem számít túlságosan: iskola és tanulmányi eredmények
A szoftverfejlesztést autodidakta módon megtanulni nem könnyű út (főleg más jellegű munka, iskola mellett), azonban aki ezen az úton jár, legtöbbször sokkal nagyobb erőfeszítéssel, lelkesedéssel és állandó önképzéssel teszi azt. Ez tökéletesen tükröződik ebben a kis kutatásban is, az MSc diploma megléte egyenesen negatív korrelációban áll a jelölt minőségével. Természetesen ez munkakörről munkakörre változhat, minden esetre annyi bizonyosan leszűrhető, hogy nem kizárólag a diplomán keresztül vezet az út a csúcsra.
A szerző ezeken kívül még körüljárja a mellékes, munka melletti saját projektek témakörét is, illetve sokkal részletesebben olvashattok az itt említettekről is. Bár ezek az eredmények egyetlen cég interjúfolyamatából leszűrt tanulságok, mégis egyaránt megkönnyíthetik a toborzók és a jelöltek dolgát.
Mit gondoltok a fentiekről? Nektek van szakmai interjúztatóként hasonló tapasztalatotok?