Dotkom-lufi 2.0?

„Ez most tényleg nem ugyanaz!“ – mondják sokan a Szilíciumvölgyben arra a felvetésre, hogy esetleg nem az ezredforduló évek dotkom-lufijának újráját éljük-e át jelenleg. Nehéz megmondani, hogy így van-e, a tények minden esetre mutatnak néhány vészjósló párhuzamot.

A Snapchat alig egy éve még 70 millió dollárt ért, ma 4 milliárdra taksálják, nulla bevétel mellett. Hasonlóak a számok a Pinterest esetében is – tegyük hozzá, az egyenlet mindkét oldalán. A dolgokon nem segít túlságosan a Twitter novemberi nyilvános részvénykibocsátása (IPO) sem. A többi web 2.0-ás vállalathoz hasonlóan a madaras cég is durván felül van értékelve: jelenlegi piaci kapitalizációja 25 milliárd dollár, miközben az elmúlt évben 300 millió dollár veszteséget termelt; ebből 65 milliót csak az elmúlt negyedévben.

De nemcsak a részvények és a vállalatok árai magasak, hiszen a világ technológiai központjában, a Szilíciumvölgyben a fizetések is kezdenek ismét erősen elrugaszkodni a földtől. Egy fejvadász elmondása szerint bizonyos szempontból még a 90-es éveknél is őrültebb dolgok tapasztalhatók: egyetemről frissen kikerült mérnökök kapnak azonnali kezdőbónuszokat a 60 ezer dolláros tartományban (kb. 13 millió forint). A Twitter technológiai alelnöke, Chris Fry 10 millió dolláros fizetési csomaggal rendelkezik, és ez egyáltalán nem egyedi eset. Mike Schroepfer, a Facebook mérnöki részlegének feje 2011-ben 24 millió dollárt keresett.

Joe Wiesenthal, a Business Insider újságírója ennek ellenére nem aggódik. Cikkében néhány példát idéz 1999-ből annak illusztrálására, milyen volt az akkori helyzet. A legjobb példa talán, hogy létezett egy A 100 legjobb internetes részvény című könyv (és nem a Humor kategóriában találhattuk meg a boltok polcain).

Jósolni természetesen nem lehet, de érdeklődő olvasóként mindenképpen érdemes figyelni a további eseményeket, trendeket - befektetőként pedig vigyázni, hogy a pénzünk ne végezze ugyanott, ahol a lassan másfél évtizede vásárolt részvényekre fordított dollárok vannak.