30 felett senkit; életkor szerinti diszkrimináció az IT szakmában

A mai posztban ismertetett jelenség bár leginkább a Szilíciumvölgyre érvényes, sajnos kisebb mértékben máshol is megfigyelhető. Az persze köztudott, hogy a tech szakmában jelentősen alulreprezentáltak a nők (ez nyilván nem feltétlenül jelent diszkriminációt), emiatt az elmúlt években több nagy cég is indított kezdeményezéseket a női dolgozók számának növelésére, ami természetesen egy jó irány, de a szakma másik nagy rákfenéje változatlan: a durva életkor szerinti diszkrimináció.

"Sétálj be bármelyik menő tech cég irodájába, és látni fogod, hogy iszonyatos többségben vannak a fiatal fehér és ázsiai férfiak." — mondja Ed Lazowska, a University of Washington munkatársa. "Az esélyegyenlőség mindenféle jellemzőre ki kell hogy terjedjen, nem csupán a nemekre." — teszi hozzá.

A hangnemet elsősorban a legjelentősebb vállalatok vezetői határozzák meg. Mark Zuckerberg 22 évesen tett nyilatkozata, mely szerint "a fiatalok egyszerűen okosabbak" máig nagy vihart kavar. A helyzet azóta nemhogy javult ennek hatására, de inkább tovább romlott.

A törvény természetesen tiltja bármely potenciális jelölt elutasítását csupán az életkora miatt, a gyakorlatban a dolog mégis máshogy működik. Míg az IT ipar korábban többnyire meritokráciaként működött (tehát mindenkit kizárólag a képességei, tudása alapján ítéltek meg, minden más tulajdonságától függetlenül), mára ez átfordult egy "ne vegyél fel senkit 30 felett (de 40 felett semmiképp)" jellegű mentalitásba.

A jelenséget jól írja körül egy 2013-as cikk arról, hogy milyen érzés a BuzzFeed legidősebb alkalmazottjának lenni. A cikk írásakor 53 éves szerkesztő elmondása alapján szinte az összes munkatársának az apja lehetett volna, és nagyon elveszettnek érezte magát a munkahelyen. Néhány hónappal később "alkotói nézeteltérések" miatt végül kirúgta a nála tizenöt évvel fiatalabb főnöke.

A Slate számol be arról az esetről, amikor 2011-ben a Google többmillió dolláros kártérítést volt kénytelen fizetni Briad Reid 54 éves fejlesztőnek, akit 2004-ben rúgtak ki a cégtől. Reid állítása szerint kollégái folyamatosan lenéző megjegyzéseket tettek a korára, elavultnak és lassúnak nevezték, az ötleteit pedig "túl öregnek minősítették ahhoz, hogy számítsanak". Más cégek, köztük az Apple, a Facebook és a Yahoo is keveredtek már bajba olyan álláshirdetések miatt, amelyben kifejezetten fiatalokat keresnek. Ez utóbbi ennek ellenére egy teljesen elterjedt gyakorlat, és csak nagyon kevés esetben lesz per a dologból.

Az Electronic Arts is él ezzel a hirdetési gyakorlattal, amit a Forbes magazinnak adott hivatalos nyilatkozatukban úgy védtek meg, hogy "a hirdetések minden korcsoportnak szólnak, hiszen 21 és 35 éves kor között bárki jelentkezhet" — érdekes elképzelései vannak a cégnek a "bármely korcsoport" fogalmát illetően. Később megpróbálták visszavonni a szerencsétlen nyilatkozatot, de a Forbes ezt már elutasította.

Az életkor szerinti diszkrimináció a szektorban ma annyira elterjedt, hogy nehéz elképzelni, hogy tömeges, többmilliárd dolláros kárhoz vezető pereskedés nélkül változtatni lehet rajta; addig pedig a negyvenesek és ötvenesek boldogulása nehéznek ígérkezik.

Ti mit gondoltok témáról? Mennyire alkalmazhatók az amerikai munkaerőpiac jellemzői a magyar (vagy más országbeli) viszonyokra?